Paso a paso

Tegnap annyira kikészültem estére, hogy eszembe sem jutott nekiállni megírni a történteket. Már csak azért sem mert megint túl sok mindenről kellett volna írnom :)
A tegnapi nap fénypontja egyébként az volt, amikor besétáltam a legeslegelső!!! órámra, a gyerekek szépen illedelmesen köszöntöttek, én visszaköszöntem, majd egy percen belül kiderült, hogy a tanár ma nem fog órát tartani, tulajdonképpen nincs is az iskolában... innen már nem volt visszaút... ott álltam 30 gyerek előtt akiken látszott, hogy alig várják, hogy megtudják ki a fene is ez az emberke itt, és mit is akar. Annyira váratlanul ért, hogy először alig tudtam megszólalni, de aztán belejöttem, bemutatkoztam szépen stb. Ez eddig jó is volt, de maradt még 50 perc amit ki kellett tölteni. Először belekukkantottam a füzetükbe hátha tudunk ismételni/haladni, de ez esélytelen volt, hiszen mégcsak az angol nyelvi szintjükkel sem voltam tisztába nemhogy a tananyag elsajátításának mértékével.... Aztán szépen gondoltam egyet és biológia ide vagy oda de szép sorban mindenkit bemutatkozásra bírtam. Az óra végén pedig akasztófásat játszottunk... (the good, old game). Egyszóval valahogy megoldottam, de hadd ne mondjam, hogy eléggé kimerített...
A kalandos első órám után megebédeltünk itthon (valódi andalúziai tortillát, rajta pikáns Tabasco-val!), és már indultunk is bevásárolni a SuperSol-ba hogy én estére finom hideg gyümilevest varázsoljak, Chris pedig hogy ameriakai módra töltött paprikát készítsen. (Gyümilevest, mert azt itt nem nagyon ismerik.) Így lett vacsira especialidades húngaro-americano. Keke (a házinénink) ma vitt a maradék levesből az iskolába. Osztatlan sikert aratott :D
Közben megtanultam, hogy a flamenconak több fajtája van, és amit a turistáknak szoktak játszani az inkább csak flamencito (flamenco utánzat). Hogy mikor hallhatunk/láthatunk ilyet? Ki tudja... Ugyanis nem lehet előre tudni, hogy mikor fognak játszani :) Ezt mivel nem tudok spanyolul, Keke pedig angolul, google fordítón sikerült lekommunikálni :)
Íme az igazi flamenco:

Azt is megtudtam, hogy a spanyol emberek nem annyira kedvelik a nagyon pikáns dolgokat (egyből meg is bántam, hogy erős pirospaprikát hoztam ajándékba.... :) Sőt, még arról is tájékoztattak, hogy október 30.-ára már mindent meg fogok érteni spanyolul, és beszélni is fogom a nyelvet :) A tanárok ugyanis nagyon lelkesek, hogy márpedig engem meg kell tanítani spanyolul, hogy mire elmegyek folyékonyan beszéljek.
Ma két órám volt (ezeken már hál' Istennek tanár is volt), egyik fizika... Miután kb fizikát utoljára gimiben tanultam, kicsit féltem tőle. Végül aztán nagyon jól sikerült az óra, és tudtam segíteni a tanárnak (főleg angol nyelvi szempontból, mert körülbelül az óra felére értettem meg, hogy hogyan is működik náluk a más mértékegységre való átszámítás (pl. m3 és l között).
Egyébként úgy vettem észre, hogy mint tanársegédre főleg angol nyelvi szempontból számítanak, ami nagyon jó, mert mégsem nekem kell leadni a tananyagot, hanem inkább csak a szavak/kifejezések helyes használatára kell megtanítanom a gyerekeket. Ez azért izgalmas, mert rájöttem, hogy valójában két nyelv helyett (spanyol és angol) hármat kell majd egyszerre tanulnom folyamatosan a szaknyelvvel együtt. És persze ez nem azt jelenti, hogy a tananyagot ne kellene tudnom. Holnap pl. a naprendszer bolygóiról kell egy feladatot megcsináltatnom a gyerekekkel, és hadd ne mondja, hogy újra kellett tanulnom a bolygókat... a fogalmakról nem is beszélve. Szóval lesz mit csinálnom ebben a félévben úgy érzem... :)
Jah, és még mielőtt elfelejtem: ma lestipistopiztunk egy albérletet... gyönyörű és emelett még relatíve olcsó is. Sőt ami még szintén nagyon jó, hogy a könyvtár mellett van, ahol ingyen WIFIvel is szolgálnak, szóval internet kérdés is meg van oldva, I guess...
Hasta luego!