Nagy utazáááás...

Hosszas várakozás után ez is megtörtént. Bécsből Barcelonába, onnan Sevillába, onnan pedig Utrerába. Hulla fáradt vagyok...
Az utamban a legrosszabb a poggyászért való aggódás volt, hogy vajon nem vesztik-e el a barcelonai reptéren a nagy bőröndömet... apropó barcelonai reptér: szeretem... bár egy kicsit túl sokat kellett gyalogolni a kapuk között, de ezt sem bántam, legalább kinyújtóztattam a tagjaimat.
Persze az új ismerősökre való rátalálás most sem maradhatott el. Találkoztam Justo-val aki alacsony szőke és kékszemű, de törzsgyökeres sevillai. Mindent gondoltam volna róla, csak azt nem, hogy spanyol amikor még a bécsi reptéren álltunk a sorban. Aztán amikor a barcelonai reptéren is ugyanazon kapu előtt álltunk a sorban, szóbaelegyedtünk. Ha volt egy sztereotípiám a spanyolokról, akkor azt ő teljesen lerombolta... :) Kicsit olyan is volt, mintha egyenesen a Jóisten küldte volna, mert később azt is megmutatta hogyan lehet a vészkijárat melletti tágasabb ülőhelyre beülni, így nem kellett nyomorogni a kis helyen (de ez maradjon titok). Arról nem is beszélve, hogy kölcsönadta a mobilját egy sms erejéig, mert az enyém meghalt (szolgáltatásügyileg). Az már csak hab a tortán, hogy elvileg vonattal kellet volna eljutnom Utrerába, de a tanárkolléga :) aki várt a reptéren, elhozott kocsival. Szóval bár tényleg elég fáradt vagyok, de egy szavam sem lehet, mert áldott utam volt. És még a poggyászom is az elsők között jött ki a sevillai futószalagon...
Kicsit egyébként hihetelen a lakás ahol elszállásoltak minket (amíg nem találunk albérletet). A cuccok fele Ikeás, a konyha pedig mintha egy magyar konyhában lennék, vagy akár az otthoniban. Nagyon furcsa... eljöttem otthonról ilyen messzire és mégis milyen otthonosan érzem magam már az első este (az autóban pl. Kiss Radio:) szólt csupa ismerős angol nyelvű számmal). Persze az épületek külseje és a növényzet is abszolút mediterrán. Egyébként az amerikai srác is itt lakik most egy ideig és nagyon kedves csakúgy mint a házinéni és a fia.
Nah megyek elteszem magam holnapra, mert holnap nagy nap lesz.